Farkas (2013) - színes, amerikai akciófilm,
126 perc

Rendező: James Mangold
Forgatókönyvíró: Mark Bomback, Christopher McQuarrie
Producer: Hugh Jackman, John Palermo,
Hutch Parker, Lauren Shuler Donner
Zeneszerző: Marco Beltrami

A napokban mutatták be a Marvel új szuperprodukcióját, egy újabb X-Men filmet, a Farkas 2-t. Az első rész megosztó színvonalából kifolyólag rengeteg szkeptikus gondolatmenet várta ezt a filmet. Én azonban bíztam Jackman-ben, és a kedvenc Marvel-es karakteremben, így nekivágtam a több mint két órás mozitúrának, és megnéztem a filmet. Bár volt árnyékoló összetevő, ugyanis a mellettem lévő két széken ülő suttyók hangosan beszélgettek, és ilyen, s ehhez hasonló, magasröptű gondolatok hagyták el a szájakat: "Dikk, ha kialszanak a fények, na az a menő!"; illetve a "Figyeld a manust, szőrösebb mint vater!". Hát igen, ennek ellenére a filmben Logan poénjai jobban ütöttek, s néhol saját nevetésem decibelmennyiségének köszönhetően nem hallottam a két úriembert. Lássuk hát, milyen volt az idei második igazi szuperprodukció (Man of Steel után), immáron a Marvel kezei közül!

Ugyebár ez a film a 2009-es X-Men kezdetek: Farkas című karakterelőzmény folytatása. Míg az első rész az eredeti trilógia előtt játszódik, úgy ez már a hármas utáni időkben történik. Először is leszögezném, ez a valaha legjobban induló Marvel alkotás. Nem tudom megmagyarázni, hogy  miért. Egyszerűen a hangulata, az effektek, maga az atmoszféra olyannyira leköti az embert, hogy hihetetlen izgalmakat él át az első negyed órában, holott szinte semmi sem történik az említett időintervallumban. De mégis... Talán a karakterre való "kiéhezettség", vagy Jackman szokatlan megjelenése váltotta ki belőlem, de rendkívül élveztem. A film a tőle megszokott elemek mellett (remek vágás, jó effektek, és Hugh Jackman királysága) újításokkal is rendelkezik. Rendkívül jó flashback-ek, utalások - bár ezt a Marvel-től és a DC-től egyaránt megszokhattuk már -, illetve fiktív szituációk (képzelgések, etc.) szerepelnek a plánokon. Rendkívülire sikeredett. Azonban a következő periódusban némi visszaesés jön, picit leül a történet, a lendülete megkopik, de szerencsére ez csupán 10-15 percet jelent a 126 perces játékidőben. Miután a holtponton átugrik, bekapcsolja az akció és izgalomchip-et, és a fotelba szegez... A maradék, közel 1 órában aztán akció, bunyó, és gyilkolás egymás hátán, halovány romantikával és erotikával megfűszerezve, egy csipetnyi dráma ízesítésében. Jól eltalált eszencia. A film hangulata és összképe tehát remek, messze túlszárnyalta elődét. Ez már az X-Men: Elsők méltó vetélytársa.

A sikerrecept másik fő összetevője nem más, mint Hugh Jackman. Az ausztrál sztár eredetileg esélytelen volt a karakterre, ugyanis valójában nem képregényhű. Farkas, vagy Rozsomák eredetileg alacsony, sokkal zömökebb karakter, s bár a a castingon kis híján elhasalt, végül Jackman megkapta a szerepet. A 190 centis aktor nagy felháborodást keltett a fanatikusok körében, majd miután meglátták az első filmre vitt Farkast általa, megenyhültek, s ma már bebetonozott helye van a karakteröltözékben. Zseniális... Ebben a filmben még hjúdzsekmenesebb', még Logan-esebb. Hanyatt döntő humor, letaglózó stílus, markáns, magabiztos személyiség, na meg persze jó színészi játék. Ezek egyvelege alkotta meg a tökéletes farkast. A történet is jóval több csavart tartogat mint az első epizód, s bár kicsit szkeptikusan álltam hozzá, Japán beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Kicsit úgy éreztem, amolyan low budget-es húzás lesz, de beismerem, tévedtem. A történet szerint Farkas magányosan él, messze a civilizációtól. Majd felkeresik Japánból, hogy az egyik legnagyobb technikai cég vezetője, akit mellesleg a világháború idején megmentett, haldoklik, és búcsút akar venni. Logan elmegy, s kiderül, nem a búcsú vezérelte a milliomost, hanem Logan halhatatlanságának megszerzése. Innen jönnek a bonyodalmak, szamurájok és nindzsák, illetve a fő gonosz, Vipera és hű csatlósai. Tehát bőven van forrás, melyből akció kerekedhet. A film 3D effektusai jók, de nem kimagaslóak, zenéje kellően szolgálja a filmet, bár nem egy Sötét Lovag szint. A vágás viszont kiemelkedő, és a rendezés illetve a koreográfia is. A két ázsiai színésznő mint Yin & Yang, az egyik kellemes megjelenésű, míg a másik rondasága nyílt támadás a férfi ízlés ellen. Jackman jobban fest mint 10 éve, így a női nézőknek is kedveskedik kidolgozott felsőtestével. Azonban a sok pozitívum mellett vannak negatívumok is, mint minden filmben. 

A gonoszt játszó Svetlana Khodchenkova (nem hülyéskedek, tényleg ez a kisregény a hölgy neve) talán a legelhanyagoltabb antihős a szuperhősmozik történelmében. Ő a Marvel Darth Maul-ja. Ráadásul abban a kis időben, illetve a kis rá áldozott figyelemben sem alkot, illetve mond túl nagyokat. Nincs monológ, vagy egyáltalán egy értelmes önálló gondolata sem. Nem tetszett a film végén található adamantiumos szamuráj ötlete sem, illetve... SPOILER VESZÉLY! ...a levágott karmok sem... 

Az alkotásban húzódó szerelmi szál is elég lapos, és kiépítetlenre sikeredett, amolyan se füle se farka, illetve miértje. Azonban ez nem is egy romantikus limonádé, arra ott a Szerencsecsillag. A finálé mindenesetre jól sikeredett, a Marvel-től megszokott stáblista utáni képsor pedig velőtrázóan király - bár kérdéseket vet fel, amelyekre minden bizonnyal magyarázatot fogunk kapni -. Összességében tehát azt mondom egy remek filmet kaptunk, néhol szépséghibákkal, melyeket film közben észre sem  vesz a néző. Sokkalta jobbra sikeredett elődjénél, s talán a legjobb X-Men alkotás eddig, de legalább a második. Ajánlom hát bátran mindenkinek, ugyanis 126 perc garantált élvezetről beszélünk. 

Szerző: Streky

Értékelnek a szerkesztők:

Streky: 7,5

Xenomorph:

Santiago:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.