Filmkritika - Samsara
2013.11.10. 23:16
Samsara (2011) - színes, szöveg nélküli, amerikai dokumentumfilm, 99 perc
Rendező: Ron Fricke
Forgatókönyv: Mark Magidson, Ron Fricke
Producer: Mark Magidson
Operatőr: Ron Fricke
Zeneszerző: Marcello De Francisci, Lisa Gerrard,
Michael Stearns
Manapság, mikor Hollywood vödörből önti ránk a sok, Michael Bay féle, felrobban egy pohár víz filmeket, ritka az igazi vizuális érték. Amikor a mozitermek főszereplői szinte csak és kizárólag álarcos emberek, 100 méter magas robotok, vagy éppen kék lények egy másik bolygóról, akkor nagyítóval kell keresni a valódi pluszt. Nem azt mondom, hogy mondjuk egy Sötét Lovag trilógiában nincs érték, mert akkor hazudnék, na de azért nem egy Életrevalók. 2011-ben megkaptuk azt a filmet, amely az élet örök körforgásában folyamatosan változó jelenségek mélyebb jelentéstartalmát boncolja. No nem egy tonnanehéz' produkcióra kell gondolni ám. A Samsara pont annyira tolakodó, és nehéz, amennyire szabad.
Először is le kell szögeznünk. Ez a film, különc. Nagyon. Nem klasszikus értelmében vett dokumentumfilm, annál tapadósabb. Egy film, melyben nincsenek feliratok, szavak. Csupán zenével és vizualitással operál. Először is a muzsika. A film első percétől az utolsóig jelen van, és végig átlagon felüli, főleg ahogyan haladunk előre a "cselekményben". Remekül simul, hihetetlenül ízléses, drámai, költői muzikalitás játszik a filmben. De ahhoz, hogy ekkora hatást érjen el, szüksége van a képekre is. Ezek a felvételek 70 mm-es szalagra lettek felvéve, így olyan világot teremtenek, mely eddig ismeretlen volt számunkra. Egészen elképesztő. Természetesen csak HD minőségben ajánlott alkotásról beszélünk. Az 5 kontinensen és 25 országban felvett képkockáknak sokkal több tartalmuk van, mint elsőre gondolná az ember. Azt hinnénk, hogy laza, koncepció nélküli plánsorokat látunk, holott nem így van. Egy történetet, vagy egy filozófiát teremt elénk a rendező. Ami viszont talán a legfontosabb, az az első gondolat. Különc. Így olyan bánásmód jár neki, mint a különcöknek. Erre a filmre erősen rá kell hangolódni. Ha épp buliból jöttünk haza, és filmezni támad kedvünk, maradjunk inkább az Amerikai piténél. Eme film előtt ajánlott relaxálni, nyugodt lelkiállapotot teremteni magunknak, ugyanis úgy üt igazán nagyot. Ha ez sikerül, akkor a PLAY gomb lenyomásával jegyet váltottunk egy olyan spirituális útra, mely alapjaiban rázza meg életképünket, és képes megváltoztatni az egész létet.
Ez egy ellentétfilm. A gyárban dolgozó, jellemtelen arcok, vagy Abu Dhabi gyémántjai közt tengődő szürke emberek, majd az őket követő, gettóban, és nyomortelepen csillogó fiatal szempárok. A szexuális célra használt guminők katonás sora, illetve egy fiatal élet első mozzanata. Az érintetlen, harmonikus és lenyűgöző természet, az iparosított, taszító lélekfogdával szemben. Ez a film zseblámpa létünk kormos sötétében. Segít megmutatni merre haladunk, s hogy a visszaút helyesebb mint az előttünk lévő. Párját ritkító rendezői érzék lapul minden képkocka mögött, és hihetetlen tehetség. A film teljes egészében elkápráztat, és ha az ember szellemi energiáit a képernyőre összpontosítja, észrevesz minden apró szimbólumot. Mert az van bőven. Az ilyen, vizualitással töltött percek után jön rá az ember, hogy mily óriás mi körülveszi, s mennyire apró amiben él.
Mindenkinek bátran ajánlom ezt a 100 perc spiritbombát, ugyanis minden gondolkodó embernek tetszeni fog. Gyönyörű képi világ, lenyűgöző, mesélő dallamok, hihetetlenül mély történetvezetés - mert van benne -, és ha már szimbolika: azt hiszem ez a legtalálóbb tulajdonsága, és momentuma a filmnek mind közül. Figyeljetek oda az elején, majd a végén, s érteni fogjátok a következő mondatomat: porból lettünk teremtve, s porrá is leszünk el.
8/10
Streky; Streck Dániel
Szerző: Streky.
Szólj hozzá!
Címkék: kritika film filmkritika dokumentumfilm samsara philmexpo streky streck dániel
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.