Dredd (2012) - színes, amerikai-angol-indiai sci-fi akciófilm, 95 perc

Rendező: Pete Travis
Író: Carlos Ezquerra, John Wagner
Forgatókönyvíró: Alex Garland
Operatőr: Anthony Dod Mantle
Producer: Alex Garland, Allon Reich, Andrew Macdonald
Vágó: Mark Eckersley

Dredd bíró 1977 februárjában látta meg a napvilágot képregény formában és a sikerre való tekintettel majd’ 20 évvel később, 1995-ben meg is jelent az azonos címmel rendelkező film, amiben Sylvester Stallone alakította a maszkos igazságosztót. Őszinte leszek: nekem ez úgy, ahogy van kimaradt az életemből és sohasem vonzott különösebben a téma. Az előzetest is szkeptikusan fogadtam, de felkeltette az érdeklődést és mi a lényege ezeknek, ha nem a figyelemfelkeltés? A Dredd-érdeklődési skálám újabb szintre emelkedett, amikor is kiderült, hogy nem remake-je (újrakészítése) a ’95-ös darabnak (lássuk be, a mai világban simán elképzelhetőek az ilyen filmek újrakészítései), hanem egy reboot (az alapjaiban újragondolták és nulláról újraforgatták, az előző alkotástól függetlenül), akkor már szinte meg is vett magának. A sötét és komoly hangvételű dolgokat mindig is szerettem, főleg, ha képregényadaptációk, mivel azok általában jól sülnek el. Mire a moziba értem már nagyjából kész volt a minimum elvárásom vele szemben és ezeket mosolyogva teljesítette.

Valamikor a jövőben egy atomkatasztrófa következtében az életben maradt emberek az úgynevezett Metropoliszba (óriás városba, többszázmillió lakóval stb) költöznek. Ennek a Metropolisznak persze minden tulajdonsága adott ahhoz, hogy a bűnözés melegágya legyen: túl sok az ember a központi ellenőrzéshez, valamint megtalálni egyéneket szintén nem egyszerű feladat. A békét a Bíráknak elnevezett rendfenntartó egység tartja kordában, amennyire tudja: ők hozzák meg a helyszínen az ítéletet és végre is hajtják azt. Dredd (Karl Urban) is egy ilyen bíra, aki ritka komolyan gondolja munkáját és nem örül túlságosan annak, hogy egy újoncot (Olivia Thirbly) osztanak be hozzá, hogy vizsgáztassa a terepen (mivel az írásbelin megbukott, de nagyon elkötelezett). Épp egy hármas gyilkosságot mennek kivizsgálni, amikor egy nagyszabású drogkartell nyomaira bukkannak. Az épületet azonban nem tudják elhagyni az információforrással, ugyanis a 200 emeletes épület irányítója, az ex-prosti Ma-Ma (Lena Heady) lezárja azt és minden ottélő embert megfenyeget, így azok a törvény két embere ellen fordulnak...

Végre egy akciófilm, ami nem árul zsákbamacskát. A Dredd pontosan azt adja, amit beharangozott: intenzív akciót, vért, brutalitást. A történet a maga egyszerűségével nagyszerű: egy klasszikus arcade játék elméletén haladva szinte szintről szintre kell felküzdenie hőseinknek magukat, hogy végezzenek a drogkirálynővel. És mindössze csak párszáz ember és robbanás áll közéjük! Színészi játékot tekintve nem húzom az időt, mert a kötelezőn kívül nem láthattunk sokat: Karl Urban-nak maximum az ajakmozgását tudnám elhelyezni egy 1-5-ig terjedő skálán (egyértelmű 5-ös!), Olivia Thirbly hozza az eleinte bizonytalan telepatát, aki képes belelátni mások fejébe (ez elég hasznosnak is bizonyul a későbbiekben), Lena Heady pedig egy sajátosan ijesztő, abszolút könyörtelen karaktert kapott, amit teljesen hihetően el is játszott.

A probléma, hogy bár a színészekről rosszat mondani nem tudnék, de a karakterek borzasztóan kidolgozatlanok és kezdetlegesek lettek. Semmi előzmény, durr bele a közepébe és onnantól kezdve ez van, ezt kell megenni. Ez mindig problémás, mivel elég sokat elvesz bármilyen film dramaturgiájából, ha nem tudunk aggódni a szereplőkért, de már az első lövöldözést is abszolút feszült figyelemmel kísértem és magamnak sem tudnám megválaszolni, hogy miért drukkoltam egy furcsa motoros-sisakos embernek. Úgy tűnik, hogy az a tény, miszerint ő a rendfenntartó, tökéletesen elég. A film ugyebár 3D-ben jelent meg kishazánkban és szerintem mindenki tudja, hogy az IMAX-et leszámítva ez nem jelent semmit, szóval ezt nem boncolgatnám. Ez sajnos ebben a filmben sincs másképp: nem is ad hozzá, de igazából el sem vesz az élményből. A képi világ abszolút korrekt lett: sötét, lerobbant gettók között járunk általában, persze mindez egy 200 emeletes felhőkarcolóba zsúfolva: a díszlet tökéletesen eltalálta a film hangulatát. Az akciójeleneteket két fő dologgal dobták fel:

1. A „Lassító”-nak becézett drog használatának érzetét keltve. Ez nagyjából annyit jelent, hogy a szokásosnál is lassabb slow-motionben, széteffektezve és kontrasztozva. Jól mutatott szó se róla, csak ahelyett, hogy sokszor használták volna keveset, inkább a „ritkán, de sokáig”-elvet alkalmazták, ami visszavált kettőt a film egyébként pörgős hangulatából.

2. Dredd és úgy en block a bírák fegyvereivel. A különböző gránáttípusokat leszámítva van ez a kis személyre szabott pisztoly-szerűség, ami a gyújtórakétától elkezdve a sokkoló töltényekig mindent tud. (Baromi állat.) Változatosságot visz az akciójelenetekbe és ezzel kikerülték azt a problémát, hogy fegyvereket kelljen váltani.

Nagyon jól eszközölt, intenzív akciófilm, ami a brutalitást egyáltalán nem kerüli. Én pontosan ezt várom egy akciófilmtől: nem agyonbonyolított történet, erőszak, jó elképzelések és egy ikonikus karakter, amilyen Dredd. Na persze ettől függetlenül nem lesz egy filmtörténeti alkotás és azok, akik valamiféle mélyebb mondanivalót vagy urambocsá' társadalomkritikát keresnek benne (bár talán fel lehetne fogni az egészet valamiféle globalizáció-kritikának, de mivel ezzel nemigen foglalkoznak, ezért ez nekünk is lényegtelen), azok bizony nagyot koppanva jönnek ki a moziteremből azt szajkózva, hogy már csak az agyatlan filmek mennek, mert arra van kereslet. Csak nem szabad elfelejteni, hogy ennek egyáltalán nem is a fent említett célok voltak a kitűzései, sokkal inkább a szórakoztatás. Sikerült egy abszolút nem elmélyített karaktert a klasszikus egysorosokkal tűzdelt módszerrel eladni nekem és ezen én vagyok a legjobban meglepődve. Nekem igenis tetszett és ha valami, akkor ez már most készen áll a folytatásra. A Dredd ugyanis megvetette velem a mozijegyet a még be sem jelentett folytatásra. Akciórajongók, nincs mire várni: irány a moziba be!

Szerző: Santiago

Értékelnek a szerkesztők:

Santiago: 7.5

Streky:

Xenomorph: 7

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.