8 mérföld (2002) - színes, amerikai-német filmdráma, 110 perc

Rendező: Curtis Hanson
Forgatókönyvíró: Scott Silver
Operatőr: Rodrigo Prieto
Producer: Brian Grazer, Curtis Hanson, Jimmy Iovine
Vágó: Jay Rabinowitz

Ha van rapper, akinek mindenki ismeri a nevét, az Eminem. Hogy ennek mi az oka, azt nem vagyok hivatott eldönteni, de lehet ez a bőrszíne, a tehetsége vagy épp hozzáállása miatt. Akárhogy is vélekedünk, az vitán felül áll, hogy műfajában korszakalkotó és tehetséges, amit méltattak is eleget. Pont emiatt a bulvársajtó keselyűként csapott le rá, mikor kiderült, hogy igencsak nehéz körülmények közül jött és önerőből küzdötte fel magát a csúcsra, ahol mai napig komoly szerepe van: ha kiad egy új számot, az garantáltan benne van a top chart-okban. Curtis Hanson is érdekesnek találta a múlt boncolgatását és így történt, hogy elkészült a 8 mérföld, ami Eminem életének egy részét hivatott bemutatni nekünk.

Detroit utcáin legendásan kemény az élet. Itt nőtt fel egy lakókocsiban Jimmy, alias Nyúl (Eminem). Az élete jelenleg sem jobb: szakított a barátnőjével és neki adta a kocsiját, az anyjával (Kim Basinger) egy vele egykorú srác jár, nincs pénze és kapásból beég egy helyi freestyle rap versenyen, amit jóbarátja, Jövő vezet (Mekhi Phifer). Az ötfős rapbandából mindenki hozzá hasonlóan rossz cipőben jár és mindenki elkeseredetten keresi a kitörési lehetőséget. Nyúl is épp a lehetőségeit latolgatja, amikor egyszerre hull a nyakába egy potenciális barátnőjelölt (Brittany Murphy - RIP) és egy rekordfelvétel, ami jegy lehet számára egy jobb világba...

Nagyon nehéz ennek a filmnek a történetéről beszélni, ugyanis gyakorlatilag végig egy ember életét mutatja be, ami ráadásul nincsen semmivel megspékelve. Az ember csak nézi és kiszámíthatatlanul történnek az események, pont úgy, ahogy a saját életünkben is így van ez. Na nem kell itt hatalmas csavarokra számítani, mindössze az érződik az egészen, hogy ezt bizony az élet írta és nincs mellébeszélés. A maga valójában mutatja be a nyomort, a káromkodásokat csöppet sem mellőző párbeszédeket és gyakorlatilag az egész 313-as körzet álmát. Minden a tiszteletről szól és ha az megvan, akkor semmi másra nincs is szükség és pont emiatt mindenki elkeseredetten próbál törekedni feljebb, amire az egyetlen igazi lehetőség a már említett freestyle rap csata, ami kvázi pár perc folyamatos oltogatás rímelve.

A történet tehát maga semmi különlegeset nem nyújt, kivéve azoknak, akik konkrétan vevők az ilyesmire. Én nem tartozom közéjük, de mégis imádom a 8 mérföldet. Az egészből árad egy mentalitás, amire az ember hip-hop rákapcsolódik és részese lesz, szabályosan átérzi a "kihaénnem?" mentalitást és ez úgy magával ragadja, hogy tényleg olyan, mintha a bandához tartoznánk. Remekül vannak érzékeltetve a bandák közötti feszültségek és a hirtelen cselekvések még érzékletesebbé teszik az egész szituáció komolyságát. Eminem pedig meglepően jól adta a faarcú rappert (mint felhívták rá a figyelmemet, egyik képén sem mosolyog), aki körül épp összedől a világ és sorra csalódik az emberekben, ám mégis újra próbálja, máshogy. Igazából semmiféle elképesztő színészi játékot nem kapunk, de valahogy mindenki abszolút beleillik a szerepébe. Gyönyörűen hullámzik a film, jól időzített jelenetekkel mígnem tökéletesen felfele nem kezd ívelni egy igazi katartikus befejezés felé.

Mindenképpen meg kell említeni az "éneklős" részeket, mivel nagyon fontos elemei a filmnek, bár nem kell musical-re számítani. Ezekhez mindenképp ajánlott az eredeti nyelv + felirat kombó, ugyanis zseniális szövegeket pirítanak egymásra az emberek. Az egész történet drámáját levezeti a sok szópakolgatás az ütemre, ugyanis tökéletes rímeket hallhatunk és a sok köréjük gyűlő ember éljenzése olyan hangulatot ad, amit filmben még nem láttam. Mindezek mellett a 8 mérföld célja az is volt, hogy a (z Oscar-díjat is nyert)  Lose Yourself című betétdal megalkotásának körülményeit bemutassa. Ennek megfelelően újra és újra felcsendül a dal, egyre fejlettebb és fejlettebb formában így végre mikor elkészül fantasztikus érzés ottmaradni a stáblista alatt végighallgatni.

A 8 mérföld valami olyasmit ad, amire egy másik film sem képes, ám ezt elmagyarázni nem lehet, meg kell tapasztalni. Itt elsősorban nem a színészi játékot vagy épp a tanulságokat kell keresni, sokkal inkább azt az életérzést, amit tökéletesen tálalva kapunk meg. Az a fajta film, amit az ember néha már csak azért is újra levesz a polcról, hogy újra érezze azt az egyedi atmoszférát, amit a film megteremt. Mindenkinek tudom ajánlani, akit érdekel kicsit is, ugyanis az egyik legjobb hangulattal rendelkezik szerintem filmek terén.

De minek is magyarázom itt nektek? Ha megérzitek a 3-1-3 érzést, akkor azonnal tudni fogjátok, hogy miről beszéltem...

Szerző: Santiago

Értékelnek a szerkesztők:

Santiago: 8

Streky: 8

Xenomorph: 8

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.