Elrabolva 2 (2012) - színes, amerikai
akciófilm, 91 perc

Rendező: Olivier Megaton
Forgatókönyvíró: Luc Besson, Robert Mark Kamen
Producer: Luc Besson
Operatőr: Romain Lacourbas
Vágó: Camille Delamarre, Vincent Tabaillon
Zeneszerző: Nathaniel Mechaly

Már lassan 5 évvel ezelőtt, 2008-ban új lendületet kapott az akció, mint filmműfaj. Ahogyan az Elrabolva című cikkemben is írtam, szerintem senki nem hitte volna, hogy az akciófilmek kilépnek a '80-as, '90-es években átélt mélységekből. De ugyebár 5 évvel ezelőtt Besson jól hátba rúgta a műfajt, és kicsit helyreállította annak megtépázott renoméját. Az a film remekre sikeredett, és hamar meg is kaptuk a hírt, hogy jön a folytatás. E hír vegyes érzelmeket váltott ki belőlem. Mi van ha elrontják, és lerombolják a Taken, mint fogalom nimbuszát? De másfelől meg igenis néztem volna még Bryan Mills kifinomult stílusát, modorát, tudását, kreativitását. Néztem volna még Liam Neeson-t, mert hát na... Őt szeretjük nézni. Négy kerek esztendőt kellett várnunk, mikor is a volt CIA ügynök újra színre lépett. Elrabolva 2. 

Ugyebár az első felvonás arról szólt, hogy Bryan Mills (Liam Neeson) volt CIA ügynök lányát elrabolják az albán gyermekkereskedők, hogy jó pénzért továbbadjanak rajta. Mills előveszi ügynöki kvalitásait, elmegy Párizsba, és megmenti lányát. A második felvonás az első folytatása, vagyis a szál továbbszövése. Az albán maffia bosszút esküszik elesett tagjai miatt, és kiderítve, hogy Mills családjával Isztambulba megy pihenni, üldözőbe veszik őket. Most őt akarják elrabolni, megölni, és így bosszút állni. De mint az az első részből is kiderült, ez nem olyan egyszerű. 

Én angolul néztem a filmet, ugyanis magyar szinkronja nem lesz, a hazai cinemákban is feliratosan vetítették. De azt gondolom, egy Neeson filmet angolul nézzünk. Ennek a hapsinak olyan orgánuma van, hogy az valami hátborzongató. Már a Schindler listája című filmben is feltűnt, de ahol igazán magával ragadott a hangja, az a korábban már a PhilmExpo-n is megtárgyalt, Fehér pokol című film volt. És e mellé a hang mellé párosul az ír aktor tehetsége is, és ez a kettős zseniálissá teszi. Az ember azt hinné, egy klasszikus akciófilmben nem kell nagy színésznek lenned, ugyanis az alkotást a jelenetek koreográfiája, a vágás, illetve a minél nagyobb mennyiségű C4 viszi a hátán. Ez lehetséges is. De azért jó volt látni, hogy Liam beleteszi szívét lelkét, és hihetetlenül jól színészkedik ismét. De ezt tőle már megszokhattuk. A többi színész játékára sem lehet panasz, engem még Maggie Grace (Lost) is meggyőzött. Talán az albániai tucatkarakterek közül volt egy-kettő, aki nem egy ilyen kaliberű filmbe illett volna. Tehát azt gondolom, a színészek hozták a kötelezőt, egy magas színvonalat, amire azért a biztonság - és saját hírneve megtartásának érdekében - kedvéért Neeson még egy lapáttal rátett. De hát ez nekünk csak jó!

A második rész kicsit több hangsúlyt fektet az érzelmek kidolgozottságába. Látjuk Millst elérzékenyülni, látjuk sérthetőnek - és itt nem a fizikális sértettségre gondolok -. A film eme erősségét vastagon húzza alá a plánokat kísérő muzsika. Meg kell dicsérjem Nathanial Mechaly-t (Tágra nyílt szemek) a remek muzikalitásért. A zene ha kell provokatív, de azt kőkeményen, ha úgy kívánja a helyzet, akkor drámai, vagy épp romantikus. Igazából nem tudok belekötni, mert tényleg remekre szabott melódiát kapott a film. Persze sosem lesz egy Morricone féle klasszikus, de nagyon jó. Ezt főleg a film elején éreztem (utána ugyanis annyira beindul a film, hogy nincs idő a zenére fókuszálni), ugyanis az annyira megkapó, hogy nem lehet ott hagyni. Szerintem jobban kezdődik ez a film, mint az első rész. Engem annyira lekötött már az első 20 perc is, hogy szinte elrepült. Mondjuk az egész 91 perc elrepült számomra.  Aki látta az első részt, az biztosan nem fogja unni ezt sem, sőt...

Akciófilm révén ez a film is tartalmaz túlkapásokat, bakikat. Például a gránátok robbantgatása a városban, szinte észrevétlenül, vagy a törhetetlen taxiautó. De nem hangsúlyos hibák, vagy erőltetések, mivel a film hangulata annyira elnyomja ezeket, hogy alig venni észre. De azt hiszem talán ugyanaz az erőssége ennek is, mint elődjének. A hitelesség, ami itt is részben Neeson nevének, játékának köszönhető. Azonban meg kell említsem a koreográfusokat is. Minden akciójelenet minőségi, megtervezett, élethű. Soha nem láttam még filmben ennyire igényes verekedéseket. Hihetetlenül megtervezett, a kivitelezés pedig remek. Természetesen ehhez hozzájárul a vágás minősége is, ami szintén remek. Összességében ilyen téren talán hibátlanra vizsgázik a film. De...

Egy valami azonban hiányzik ebből, ami az elsőben jócskán szerepet kapott. Ebben a filmben halovány jelenlétét sem éreztem a filozófiának, annak a szellemi tartalomnak ami az első részben a fő vonal volt. Ott ugyanis prezentálták az emberkereskedés problémájának fontosságát, a családi kötelékek - még ha ápolatlanok is - fontosságát. Nos, sajnos ez ebből a filmből hiányzott. Természetesen annak, aki akar ülni megnézni egy jó akciófilmet, ez fel sem fog tűnni. Imádni fogja. De én megkaptam az első résztől azt a fűszert a főételre, amitől kiemelkedett az akciófilmek közül, úgy all time. Azonban az a tartalom ebben a filmben nincs meg. Ezt nagyon hiányoltam, nagyon rossz érzés volt. Ettől eltekintve azonban egy remek, és minden idők listáján is helytálló akciófilm, a műfajtól megszokottnál sokkal jobb színészi alakításokkal, remek vágással és zenével, pulzáló hangulattal. Mi kell még egy jó pörgős filmhez? Bryan Mills. Semmi több.

Nálam ez a figura lassan legendává növi ki magát, és bármikor szívesebben nézek meg egy Elrabolva filmet, mint bármelyik Seagal, Van Damme, vagy The Rock alkotást. Nekem ez a film is nagyon nagyon tetszett, és talán azt sem bánnám - ha sikerül legalább ezt a színvonalat tartani - ha Mills harmadjára is elrabolna. 

Szerző: Streky

Értékelnek a szerkesztők:

Streky: 7,5

Xenomorph:

Santiago:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.