Rossz tanár (2011) - színes, amerikai vígjáték,
92 perc

Rendező: Jake Kasdan
Forgatókönyvíró: Gene Stupnitsky, Lee Eisenberg
Producer: Jimmy Miller
Operatőr:  Alar Kivilo
Vágó: Tara Timpone
Zene: Michael Andrews

Most, hogy itt ülök a Rossz tanár megírásakor azon gondolkodom, hogy ugyan miféle témát lehetne boncolgatni azok közül, amiket a film feldobott? Beszéljek azokról a nőkről, akik bármit megtesznek a pénzért (khm-khm összes Playmate Hugh Hefner rezidenciáján)? Esetleg vessem fel a szépészeti beavatkozások lelki hátterét és azoknak problémáit? Vagy talán beszéljek inkább a rossz tanárokról úgy en block, hiszen nagy valószínűséggel mind találkoztunk már legalább egyel. A probléma az, hogy ezek közül a film ténylegesen csak az első problémát érinti érdemlegesen, azzal viszont egyszerűen kár foglalkozni, mivel csak egy amolyan lelki háttérként szerepel a filmben, de vígjáték révén ez nincs se elmélyítve és még csak nem is foglalkoznak vele túl sokat. Igen, a probléma az egésszel az már első körben, hogy ez bizony nem szól semmiről. Amikor először tudomást szereztem erről a filmről meg is néztem kapásból: engem speciel meggyőzött a színészgárda. Aztán kemény 2 nappal később rájöttem, hogy gyakorlatilag nem emlékszem semmire belőle és mivel utálom ezt az érzést így nem is volt kérdés, hogy újranézem annak ellenére, hogy nem hagyott SEMMI maradandó nyomot…

Elizabeth Halsey (Cameron Diaz) a fent említett problémák összesét érinti: borzalmas tanár, aki mindössze a pénzért tanít, miközben foggal-körömmel szerezni akar egy gazdag pasit, aki eltartja majd. Miután álma meghiúsul, visszakényszerül a tanári állásába, ám álmait nem adja fel és azok eddigi megvalósulatlanságát a mellei méretének tulajdonítja. Elhatározza, hogy bizony kell pár műcici, ám azok nagyon drágák, ráadásul ugyebár kettő is kell belőle, ezért gyűjtésbe kell kezdenie. Eközben megismeri az új kollegáját, Scott-ot (Justin Timberlake, továbbiakban csak JT), aki történetesen az egyik menő óragyártó cég örököse és elhatározza, hogy megszerzi bármi áron. Ekkor tudja meg, hogy bizony Scott ex-barátnőjének elég nagy mellbősége volt, ezért neki is össze kell szednie magát pénzszerzés terén. És pont kapóra jön az év végi bónusz, amit az a tanár kap, akinek az osztálya a legjobban teljesít a nyár előtti vizsgán…

Mindig is azt gondoltam, hogy Cameron Diaz-t igazából nem színészi tehetsége, sokkal inkább kinézete juttatta előbbre Hollywoodban. A Maszk című régi közönségkedvencben debütált színésznő hosszú évek alatt harcolta fel magát Charlie angyalai közé és azóta is fel-felbukkan néhány vígjátékban fő- vagy épp mellékszereplőként. Tulajdonképpen nem tartom különösebben tehetséges színésznőnek -a filmjei közül még talán a Míg a Jackpot el nem választ volt tűrhető azok közül, amiket én láttam, de ott sem az ő szereplése miatt volt ez- és itt sem sikerült bebizonyítania az ellenkezőjét. Emiatt és a szörnyen antipatikus karaktere miatt evidens, hogy a filmben nagyjából minden más szereplőt szívesebben néztem: Phyllis Smith és az Így jártam anyátokkal Jason Segel-je viszont annál remekebb szerepet nyújtanak és szinte mindig élmény, mikor jelen vannak. Lucy Punch szerepe borzasztóan-szörnyen-rettenetesen irritáló volt, csak azt vártam, hogy valahogy tűnjön már el a képernyőről. JT pedig filmszerepléseivel egyre inkább meggyőz: több karakterben is láthattuk már és szerintem van benne potenciál. No ennek beismeréséhez először félre kell tennünk a köré épült zenei nyálvonulatot.

Azért érdekes, hogy Diaz és Punch az a két karakter, akit konkrétan nem kedveltem, mert végtére is az ő ellentétükre épül a legtöbb gondolat és bonyodalom a filmben, amiben nem tudtam oldalt foglalni. Nem tudtam, hogy most jó vagy rossz-e ami a vásznon történik, mert míg az egyik egy pénz- és szexéhes perszóna, addig a másiknak valami dühkezelési problémái lehettek, ami miatt érdekes mókusfejeket vágott (innen is a neve a filmben). Na most ezt ilyen "hagyjál már". Egyszerűen és vulgárisan pont lesz*#tam, hogy mi történik velük és ez műfajtól függetlenül elég nagy probléma egy filmben.Technikai oldalról megközelítve a dolgot sem tudok semmi különöset megemlíteni: átlagos vágástechnika (néhány elég hirtelen IN YOUR FACE jelenettel – például az arcról a hirtelen női bimbóra váltás nekem kicsit erős volt) és az efféle vígjátékokra jellemző képi világ. Semmi extra. Amit viszont érdemes kiemelni, az a forgatókönyv, ugyanis nem is kevés remek szöveget adtak a szereplők szájába: csak úgy repkednek az oltások és szarkasztikus megjegyzések a hozzám hasonló néző legnagyobb örömére. De ezen felül nincs semmi, minden átlagos benne. Bár a történet alapkoncepciója nem klisés, de ez is az a fajta film, amiben meg tudod mondani előre, hogy mi lesz a vége a dolognak, ha már elég ehhez hasonlót láttál.

Ez az egész nem szól semmi másról, minthogy egy szőke nő új melleket akar és ez mondhatjuk, hogy nem fordul túl gyakran elő filmekben. A filmnek nem célja, hogy megszüntesse a szőke nőket ért sztereotípiákat, sőt, inkább erősíti azokat, amolyan görbe tükröt tartva azoknak, akik esetleg magukra ismernek. Na most a logika ott hibás, hogy aki ténylegesen ilyen, az úgyse fog magára ismerni, vagy ha esetleg mégis, akkor is max kuncog egyet rajta és megy shoppingolni (háhh, sztereotípiák nekem is mennek!). Cameron Diaz-ról még mindig igyekszenek elhitetni, hogy sexy és fiatal, de a nézők moziba csalogatásán kívül ennek értelme nem volt. Csak a szövegei és néhány egyébként vicces cselekedete, illetve a találékonysága az, ami leköti az embert úgy-ahogy. Nameg persze a remek mellékszereplések, amik folyamatosan szórakoztatnak minket: Jason Segel vitája Michael Jordan-el kapcsolatban egyszerűen óriási volt. Ám ez a film mégsem –mint talán már réges rég észrevettétek-  a "Ne nézd meg!" rovatba készült. Miért? Mert nem tudom azt mondani, hogy nem szórakoztató. Egyszeri nézésre teljesen leköti az embert, bár tény, hogy nem a történet vagy a főszereplők, sokkal inkább a szövegek és a mellékszereplők. Aki egy light-os, perverziótól egyáltalán nem mentes vígjátékot akar megnézni, az tegyen egy próbát, mert akár még tetszhet is neki...

Szerző: Santiago

Értékelnek a szerkesztők:

Santiago: 5

Streky:

Xenomorph: 5

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.