Beowulf - Legendák lovagja (2007) - színes, amerikai kalandfilm, 114 perc

Rendező: Robert Zemeckis
Forgatókönyvíró:  Neil Gaiman, Roger Avary
Producer: Steve Bing, Jack Rapke, Robert Zemeckis
Operatőr: Robert Presley
Vágó: Jeremiah O'Driscoll
Zene: Alan Silvestri

Mikor először megláttam a Beowulf előzetesét azonnal tudtam, hogy látni akarom és az akkori 3D-nek köszönhetően sikerült is megnézni annak rendje és módja szerint. Bár akkoriban még közelsem olyan szemmel néztem a filmeket, mint manapság, de mégis furcsa volt, hogy szinte egy héttel a megnézés után már nagyjából semmire sem emlékeztem belőle. Pedig én a norvég, az egyiptomi és a görög mitológiának ha nem is fanatikusa, de egyértelműen lelkes rajongója vagyok és az agyam írtó szívesen fogadja be az ezekkel kapcsolatos információkat. Most így majd' 5 évvel a megjelenés után vettem rá magam, hogy adjak mégegy esélyt az északi mondavilág egyik legnagyobb hősének.

Beowulf egy korabeli hős. Erős, gyors és mintha még az Istenek kegyeltje is lenne. Hősies tetteit persze nem győzi hangoztatni és amikor kiderül, hogy Hrothgar király birodalmát egy troll dúlja fel, habozás nélkül odamegy végezni a szörnnyel. (Ez a lény egyébként Grendel volna, a kíváncsiak nyugodtan rákereshetnek a két névre, fognak közös mondákat találni róla bőven.) A király felajánlja kincseinek felét bármelyik kalandozónak, aki megöli a lényt és így a nagy nehezen megnyert küzdelem után Beowulf megkapja Hrothgar legbecsesebb kincsét, ám a megpróbáltatások sora folytatódik, ugyanis -mint kiderül- Grendel anyja is a közelben tanyázik, így azzal is végezni kéne és így a démoni fajt, mint olyat, le lehetne törölni a Föld felszínéről. Beowulf el is megy hát a szörny barlangjában, de amivel ott találkozik arra egy eddigi szörny sem készítette fel. Szörnyű alku születik, amely rányomja a béllyegét Beowulf és a királyság sorsára...

Hát kezdeném is azzal, hogy a Beowulf valami elképesztően látványos és itt nem első sorban a harcjelenetekre gondolok, bár tény, hogy azok is nagyon komolyan meg vannak csinálva. Nem, itt a karakterek és a helyszínek kinézetére gondolok, egyszerűen hihetetlenül szépen vitték át a valós szereplőket az animációsított világba. Anthony Hopkins, Ray Winstone, John Malkovich és Angelina Jolie is megszólalásig hasonlítanak önmagukra (van ennek értelme? szerintem sincs), de mégis mesés kinézetük van és ezért az ember még azt is elhinné, hogy a valós szereplők hasonlítanak meganimált társukra. Minden annyira kidolgozott, hogy nem győzöm dicsérni. A színhasználat tökéletesen támasztja alá a hangulatot, ami alá remek zenéket használtak fel. Le a kalappal, mert ha valahogy el kéne képzelnem ezt a kort, akkor azt így tenném.

Szintén érdemes leszögeznem, hogy ilyen filmet még nem láttam és szerintem ezzel sokan így vannak. Nem is tudnék mondani komoly témával rendelkező animációs filmet, annak minden előnyével. Mert bizony van előnye dögivel és itt jönnek be az akciójelenetek: mindegyikbe bele tudtak rakni mesés elemeket, ezzel színesítve az egészet úgy, hogy a filmekkel ellentétben itt nem háborognak a nézők, hogy "Na nehogymán az akkorát ugorjon! Mekkora baromság!", sokkal inkább elfogadják és élvezik azt. A komolyság egyébként körüllengi az egész filmet, szóval amennyiben teljesen véletlenül idetévedne egy anyuka, aki fiacskájának valami jó kis animációs filmet keres, akkor gondolja át rendesen, ugyanis a Beowulf véleményem szerint több helyen is megüti a 16 éven felüli karikát. Vér, félbeszakított emberek és elég gyakran használt sexuális utalások tarkítják a művet, amivel remekül alátámasztják annak tényleges létezését: egy percig nem gondolkodtam azon, hogy ez csak mese lenne. Ez nagyon furcsa érzés volt, mert egyszerűen az ember agya nincs hozzászokva (legalábbis az enyém nem volt, na) ahhoz, hogy egy animációs film brutalitást hordozzon magával, pedig elképesztő lehetőség rejlenek ebben.

És itt el is érkeztünk a Beowulf másik orcájához, a negatívhoz. Valahogy az egész film során az animációs mozgás mintha kicsit csiszolatlan lett volna. Gyönyörű volt, de a mozgás közben mindig felocsúdtam, hogy ez bizony mai szemmel kicsit gagyi. És lelkem rajta, ezt nem rónám fel neki negatívumként, mivel 5 éves satöbbi, de mivel azóta nem jött ki (tudtommal) egy hasonló film sem, ezért muszáj itt megjegyezni. Ez kizökkent a mesei hangulatból, ami nem pozitívum sajnos. Emellett a közel 2 órához képest meglepően tartalmatlan volt több helyen az egész. Valahogy elrepül ez az idő, de amikor ténylegesen visszagondolok rá, akkor két tényleges akciójelenetet tudok összeszámolni, illetve volt pár kisebb visszaemlékezés formájában vagy épp időugrás közben. Alapból nem lett volna probléma, hogy ilyenfajta üresjárat van a filmben, de mögötte sajnos nem volt egy olyan erős karakterábrázolás vagy bármiféle dráma, ami ezt semlegessé tette volna. Történnek az események és mi ezt elfogadjuk, míg el nem érkezik a várva várt csata. Szintén ide tudnám talán sorolni, hogy színészi játék formájában nem sok jött át az eredeti alakítókból az animációs effekt miatt.

Minden negatívum ellenére a Beowulfot abszolút érdemes megnézni. Nem csak azért, mert szerintem egyedülálló, hanem mert tartalmaz mindent, amit egy ilyen filmnek tartalmaznia kell egy jó korábrázoláshoz. Brutalitás, sexualitás, batárkemény akciók. A monda és a műfaj kedvelőinek mindenképp ajánlom, de szerintem mindenkinek megér egy nézést!

Utóirat: Ha valaki ismer ehhez hasonló animációs filmet, illetve ha van valaki, akinek van sejtése, hogy miért kellett ebbe Jézus Krisztust belekavarni, akkor várom az infókat! :)

Szerző: Santiago

Értékelnek a szerkesztők:

Santiago: 7

Streky:

Xenomorph: 7,5

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.